Egy új diagnosztikai módszert is használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A modern típusú, MR-rel végzett, kontrasztanyag nélküli mágneses rezonanciás angiográfiai vizsgálat (MRA) azoknál is elvégezhető, akiknél más fennálló betegség folytán ellenjavallt példaként a jódos kontrasztanyaggal történő érfestés – közölte az egyetem.
„Világszinten jelentős léptékben nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya. Hazánkban a középkorúak egy százalékát érinti a végtagamputációk hátterében leggyakrabban álló kórkép, a 65 év felettiek körében viszont már minden ötödik embernél előfordulhat. Mások mellett leginkább a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít a betegség kialakulására” – részletezték a közleményben.
Suhai Ferenc szakorvos rámutatott arra, hogy az utóbbi évtizedekben a perifériás verőérbetegségben szenvedők száma és a halálozási arány is szüntelen növekvő tendenciát mutat, mindazonáltal ha idejében felismerik a betegséget, sokszor megelőzhetőek a komolyabb szív-érrendszeri szövődmények.
Specifikus vizsgálattal mutatják ki az érszűkületet a Semmelweis Felsőfokú intézményben
„Hazánkban minden évben több mint négyezer végtag-amputációt végeznek. Lakosságszámra vonatkoztatva ez Európában a legmagasabb érték, nálunk közel dupla amputáció történik, mint egyes nyugat-európai országokban” – emelte ki.
Az egyik első tünet, ha kevesebb lesz a járástávolság, nagyobb megterheléskor, hosszabb séta esetén meg kell állni, és izomlázszerű fájdalom jelentkezik a lábban, vagy a sebek nehezebben, esetleg egyáltalán nem gyógyulnak az alsó végtagon. Ezekkel a panaszokkal ajánlatos háziorvoshoz fordulni, aki angiológushoz vagy érsebészhez irányítja a pácienst.
Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Képalkotó Diagnosztikai Részleg radiológus szakorvosjelöltje a közleményben hangoztatta még: az érgyógyász fizikális vizsgálattal megállapítja, hogy van-e súlyos fokú érszűkület, ezenfelül hogy az nagyságrendileg hol alakult ki, ezenkívül ultrahanggal is ellenőrizhető, hogy átjárhatóak-e az erek.
A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján viszont egy új, specifikus diagnosztikai módszert is használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére.
Mivel az érszűkület gyakori szövődménye a cukorbetegség és következményes veseelégtelenség, az érintett betegeknél kiemelten jelentős a vesét kímélő diagnosztikus módszerek használata. A leggyakrabban használt vizsgálómódszereknél – úgy mint a CT vagy a katéteres érfestés – a kontrasztanyag használata elengedhetetlen, ultrahanggal vizsgálni az egész lábat ugyanakkor időigényes és nehezen kivitelezhető – tette hozzá Csőre Judit. A korszerű MRA módszer pozitív tulajdonsága, hogy itt sem kontrasztanyag adására, sem szúrásra nincs szűkség ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak az egész alsó végtagi verőérrendszerről.
Húsz évvel ezelőtt általános volt, hogy egy éjszakára be kellett feküdni a kórházba egy alsó végtagi érfestés okán. A technikai fejlődésnek hála ehhez képest napjainkban már gyakorlatilag arra sincs szükség, hogy a beteg levegye a ruháját. A korszerű típusú MRA technikával az egész alsó végtagi érrendszert három dimenzióban le tudjuk képezni a rekeszizomtól a lábujjak végéig, amihez csak egy félórás fekvésre van szükség – érvelt Csőre Judit.
„Rettentően releváns a fizikális vizsgálat, a terápia meghatározásához ugyanakkor jelentősen jó alternatíva ez a korszerű módszer, ami a betegek részére csak minimális megterhelést jelent” – nyomatékosította Suhai Ferenc.
A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán ezzel a kivételes, az MR berendezésen előre programozott beállítással fél óra alatt végezhető el a vizsgálat, amely nem mindennapi az országban.
mti