Esterházy-kincsekből nyílt tárlat az Iparművészeti Múzeumban

Opus 735 címmel prezentáció nyílt a felújításra váró Esterházy-műkincsekből a 150 éves Iparművészeti Múzeumban. A felújítás folytán 2017 óta zárva tartó épületben a kiállítás ideiglenesen, szeptember 25-ig várja az érdeklődőket.

„Az Esterházy-kincsek öt évszázadon átívelő, hányattatott sorsa a történelem tanújává emelte a példa nélküli gyűjteményt. Az Iparművészeti Múzeum aktív részese és alakítója lett e kincstár 20. századi történetének. Az ezen a helyen alkalmazásban álló kollégák hét évtizede imponáló szakértelemmel restaurálják a sérült kincseket” – mondta megnyitó beszédében Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.

Esterházy-kincsekből nyílt tárlat az Iparművészeti Múzeumban

Esterházy-kincsekből nyílt tárlat az Iparművészeti Múzeumban

Az Opus 735 cím címe azt hivatott alátámasztani, hogy a bemutató a 735. az 1872-ben hozott létre múzeum regisztrált kiállításainak sorában. Az alcím – a háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain – azt hangsúlyozza, hogy a kiállított, még roncs állapotú műkincsek a háború értelmetlen pusztításáról tanúskodnak.

„Tudatosítani kell minden generációban, hogy téves anamnézis, miszerint a háború az emberiséggel elválaszthatatlanul egyesült erővel élő alapproblémák és konfliktusok megoldását vagy akár csak csillapodását eredményezheti” – nyilatkozott az államtitkár.

Hoppál Péter nyomatékosította, hogy a művészetek és a kultúra kincsei elpusztíthatatlanok. „Roncsolódhatnak, repedhetnek, törhetnek, de folyamatosan lesznek kezek, amelyek szilárdan, áldozatok árán is megtartják, megjavítják, visszaépítik őket”.

Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum direktora kiemelte: a tárlatot az Esterházy-gyűjtemény még nem restaurált műtárgyaiból válogatták össze. Közölte még: a prezentáció szomorú aktualitása, hogy a háború pusztításaira is reagál, mivelhogy a második világháború végén a budai Várban a Tárnok utcai Esterházy-palotát bombatámadás érte, a gyűjtemény darabjai részben megsemmisültek, részben kimagasló mértékben roncsolódtak.

Az Opus 735 című expon, melynek kurátora Pandur Ildikó és Pásztor Emese, csaknem hatvan antikvitás nézhető meg. A tárlaton például fegyverek, disztálak, serlegek, csészék, kupák és egy oszlopos asztali óra darabjai is szemrevételezhetők. A expo éke egy díszkancsó és tál Losonczy Antal és Báthory Klára címerével.

A török háborúk korában létrejött Esterházy-kincstár a 16. századtól hasonlóképpen gyarapodott diplomáciai ajándékok, hozományok és tudatos művészetpártolás révén. Őrzési helyeként a török hódoltságtól, a harcoktól távolabb eső és sziklára épült, nyugat-magyarországi Fraknó vára szolgált évszázadokon át. A 17. század végén a családi hitbizomány részeként elidegeníthetetlenné vált az egyedülállóan gazdag, nemes és egzotikus anyagokból készült ötvösremekeket, ritka távol-keleti kerámiákat, török díszfegyvereket magában foglaló hercegi gyűjtemény, ahol hadizsákmány is akad.

A kincstár válogatott darabjai az első világháború időszakában Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba kerültek, ahol az Esterházy hercegek jóváhagyásával a két világháború közt a múzeum állandó kiállításán voltak láthatók. A második világháború utolsó hónapjaiban, Budapest ostroma közben a család a kincseket biztonságosabbnak vélte a budai Várban, a Tárnok utcai Esterházy-palotában elhelyezni, ám egy-két héttel később az épületet bombatalálat érte, és a romok alatt évekig rejtőztek eltemetve a kincstár példátlan ékességeinek szétroncsolódott maradványai is.

Az eszközök egy része megsemmisült; a maradványokat Esterházy Pál herceg kérése alapján az Iparművészeti Múzeumba szállították. A múzeum restaurátorműhelyeiben onnantól permanensen, generációkon át, napjainkban is zajlik a konzervátori és helyreállítási munka.

mti

Hozzászólások lezárva.