A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikai karán átadták Magyarország első – a magyarországi Bosch csoport segítségével és partnerségével megalakított – mesterséges intelligencia ipari tanszékét.
Az ELTE-Bosch mesterséges intelligencia tanszéken zajló kutatások hozzájárulnak többek között az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás és az emberi agyműködést mindinkább leképező neurális rendszerek fejlesztéséhez.
Átadták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét az ELTE informatikai karán
A megnyitón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a felsőoktatás megújításáról szólva kiemelte annak jelentőségét, hogy az ipar, azonfelül az együttes kutatás-fejlesztés megjelenjen az felsőfokú intézményekben.
Ahogy nyilatkozta, az ELTE és a Bosch csoport együttműködésének keretében az egyetem közvetlenül is bekapcsolódhat az ipari fejlesztés internacionális folyamataiba, míg a társaság kutatás-fejlesztési tevékenysége nagyszámú eredménnyel bővülhet.
A miniszter visszaidézte, hogy nagyszámú konstrukció támogatja az innovációs ökoszisztéma kialakítását, eredményességének fokozását, a miniszter ezek közt említette például a nemzeti laboratóriumok, a kompetencia központok és a science parkok (innovációs központok) létrehozását.
Palkovics László elmondta továbbá, hogy három évvel ezelőtt jelentették be a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció megalakítását. A koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások kapcsán az európai élvonalba kerüljön, és erre minden esély megvan – nyomatékosította. Kijelentette még, hogy a platformnak immáron nagyjából 350 tagja van.
Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban kijelentette: az ELTE és a Bosch az egyik legizgalmasabb együttes kutatási kiterjedése a 4-es és 5-ös szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már maradéktalanul, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását.
A Bosch nemcsak az ipari hátteret és a szaktudást biztosítja a modern tanszék részére, hanem a gyakorlati létrehozásban is segítséget nyújtott – közölte. Mint hangoztatta, korszerű kutatási környezet, új típusú egyetemi tér alakult meg. A korszerűsödött, 400 négyzetméteres tanszéken a tantermek mellett rugalmasan hasznosítható kutatói munkaállomásokat, az együttműködést segítő teret, workshop szobát és könyvtárhelyiséget is megalkottak.
A leginnovatívabb európai vállalkozások és a felsőoktatás együttműködése Magyarországnak kiemelten kardinális, mert mindent összevetve egyre magasabb hozzáadott értékkel lehet jelen a gazdasági értékláncban, és munkahelymegtartó képessége is nagymértékben nőhet – nyomatékosította Szászi István.
Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese megnyitó beszédében felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia technológiai, pénzügyi és szociális növekvő szerepére, ami az felsőfokú intézményeket is kihívások elé állította. Kijelentette: a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan nagyszámú projekt van folyamatban az ELTE-n, és napjainkban már csaknem az összes tudományterületen beépül a kutatásba és az oktatásba.
Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja jelezte: az újítás és az alkalmazásközpontú szemlélet jelen van kar tevékenységében, ez erős szakmai alapot nyújt az innovációban érdekelt intézmények részére. Az partnerség alatt a hallgatók gyakorlati szempontból még versenyképesebb tudást szerezhetnek, az ELTE képzési programjai ugyanakkor igazodnak a változó ipari igényekhez – nyomatékosította.
mti