Őszre megépülhet a Szent Anna-réti kápolna a Normafán

Őszre elkészülhet a Szent Anna-réti Engesztelő kápolna a Normafán – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a sajtó képviselőinek.

A bíboros a Budapesten bemutatott szentmisén fedte fel, hogy hosszas tárgyalás után az egyház megállapodott a zóna tulajdonosával, a XII. kerületi önkormányzattal a kápolnaépítésről, az önkormányzat javaslatára kiírt pályázaton ugyanakkor kiválasztották, ezután elfogadták a tervet is.

Őszre megépülhet a Szent Anna-réti kápolna a Normafán

Őszre megépülhet a Szent Anna-réti kápolna a Normafán

A szentmise után a bíboros a sajtó képviselőinek úgy nyilatkozott: elképzelése alapján őszre elkészül az Engesztelő kápolna.

Hangoztatta, a szakbizottság választása alapján egy némileg szerény, a tájba illő, kicsi, de új kápolna épül. Közölte még: az egyház kérése az volt, hogy ne több funkciójú, hanem csupán liturgikus célra fenntartott alkotmány valósuljon meg.

Erdő Péter ismertette: a korszerű kápolna homlokzata az elképzelések alapján nyitható lesz, ezáltal nagyobb hívő közösség is részt tud ezt követően venni az ott bemutatott szertartásokon. Megjegyezte: havonta egy alkalommal ebben a pillanatban is tartanak misét a Normafánál.

A bíboros felelevenítette: a Szent Anna-réten vagy annak közvetlen közelében már az 1700-as években létezett egy kis erdei kápolna, amely idővel romlásnak indult. Eredendően a „népi vallásosság igénye volt”, hogy új kápolnát építsenek, a XX. századra ugyanakkor már „eleven téma” volt a kápolnaépítés. A fatimai jelenések nyomán, a „II. világháború előtti szorongással és félelemmel teli légkörben” merült fel a gondolat, hogy a kápolna legyen a magyar nemzet engesztelő imádságának színtere: „engesztelésül saját bűneinkért és könyörgésül azért, hogy Isten irgalmazzon a világnak és nyújtson békességet” – hangoztatta Erdő Péter.

Maga Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a háború után ugyancsak több körlevélben beszélt az engesztelés fontosságáról, de azt nem kötötte össze konkrétan a kápolnaépítéssel. Mindenestre készültek tervek, és fennmaradt egy másolat, amelyen érzékelhető a bíboros aláírása. A kápolnaépítés viszont az 1940-es években már nem valósulhatott meg.

Megjegyezte: a kápolnaépítéssel összefüggő magánkinyilatkoztatásokat az egyház nem hagyta jóvá, Mindszenty József is csak annyit írt róluk, hogy később még alaposabban meg kell vizsgálni azokat.

Erdő Péter kiemelte: az építkezés ugyan sok évtizedig váratott magára, de az Engesztelő kápolna létrejötte ma is aktuális, tudniillik a békére, Isten irgalmas, gondviselő szeretetére nagy szüksége van az egész világnak és különösen a magyar népnek.

A bíboros reményét fejezte ki, hogy a kápolna „ősi vágyaink, fogadalmaink kijelzője” lesz, „művészi alakot öltő könyörgés mindannyiunkért”.

mti, fotó: Balogh Zoltán

Hozzászólások lezárva.