Tízen részesültek Magyarság Háza-díjban

Tízen részesültek Magyarság Háza-díjban, amit most először osztottak ki Budapesten.

Az intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából hozott létre elismerést Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyújtotta át a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szervezett ünnepségen.

„A díjazottak híven reprezentálják a külvilág felé az intézmény első tíz évét, melyet a szokás és a modernitás kettősével, egymást inspiráló szimbiózisával jellemezhetünk” – nyomatékosította köszöntőjében Csibi Krisztina.

Az intézmény első tíz évét összegezve emlékezett, hogy a minden magyar összetartozását jelképező Magyarság Háza 2011-ben a magyar kormány hozzájárulásával alakult meg, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül, egy-két éve mindazonáltal önálló nonprofit gazdasági társaságként funkcionál, de az intézmény céljai onnantól is változatlanok. Ezek közt említette a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közti kapcsolatok megerősítését, a pozitív magyarságkép és az egymás iránti felelősségérzet kialakítását, a szülőföldön való boldogulás támogatását.

Tízen részesültek Magyarság Háza-díjban

Tízen részesültek Magyarság Háza-díjban

Kijelentette, hogy a Magyarság Háza különféle korosztályok részére rendezett mulattató, kulturális rendezvényekkel, ismeretterjesztő előadásokkal számít a nagyközönségre teljes évben. Kínálatukban megjelenik film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt, sajátos óra és útikalauz.

Kiemelte, a Magyarság Háza az egyetlen olyan kulturális intézmény, amely kimondottan az aktuális Magyarország határain túl élő magyar közösségek részére hoz létre fórumot, nemcsak hazánkban, hanem a világon mindenfelé.

„Akiket ünnepelnünk kell az a nagyérdemű, az a csaknem 300 ezer ember, aki az elmúlt 10 évben élőben volt kíváncsi a programjainkra, és az a 10 milliónál is több ember, aki az online térben követte figyelemmel a rendezvényeinket” – mondta az igazgató, kiemelve, hogy az intézmény első évtizedének főszereplői azok az előadók és szerzők voltak, akik minden nehézség ellenére szerepeltek a rendezvényeiken. Ezt a kétezer embert képviseli a tíz díjazott, akik korábbi munkáságukkal hitet tettek a magyar kultúra és a magyarság mellett – zárta köszöntőjét Csibi Krisztina.

„Melyet a magyarság önmagának és a világnak mondhat, mindenekelőtt a kultúrájában mondhatja” – idézte köszöntőjében Csoóri Sándort Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

A Magyarság Háza az elmúlt évtizedben jelentékeny szerepet töltött be az összmagyarság kultúrájának ápolásában, épített és szellemi örökségének megőrzésében, a magyar identitás erősítésében – nyilatkozott az államtitkár.

Potápi Árpád János azt mondta, mikor is a magyar kultúráról beszélünk, akkor egy olyan ősi kultúráról beszélünk, ami több ezer éves és Szent István óta a Kárpát-medencei térségnek alapvető kulturális egységet is ad. Megjegyezte, hogy az egységes magyar nemzet sokszor viszont nem származás, hanem vállalás kérdése, kulturális közösséget is jelent.

Felelősségünk, hogy tovább tudjuk-e adni ezt a kultúrát a következő nemzedékeknek – tette hozzá. A magyar kultúra megőrzése érdekében megkülönböztetett feladatuknak nevezte többek között a kultúra közvetítését, megismertetését, átadását, azonfelül a közösségek közti kapcsolatok kialakítását, ápolását.

Potápi Árpád János köszöntőjében a nemzetpolitika emelkedett sarokkövének nevezte a Magyarság Házát. Reményét fejezte ki, hogy tíz év múlva olyan grandiózus intézményről tud beszélni, amely mint egy emigrációs center is ellátja a tevékenységét és rendezvényeivel az egész világ magyarságát elénk tárja.

A Magyarság Háza-díj kitüntetettjei 2021-ben Écsi Gyöngy mesemondó, énekes, református lelkész (Felvidék, Szlovákia), Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megalkotója (Erdély, Románia), Gazsó Orsolya filmkészítő (Vajdaság, Szerbia), Ivaskovics József verséneklő (Kárpátalja, Ukrajna), Kovács Koppány rockzenész (Felvidék, Szlovákia), Leidemann Szilvia karnagy, csembalóművész, zenekutató (Argentína), Németh Csaba tanár (Magyarország), Pál Péter színész, énekes, költő, zeneszerző (Muravidék, Szlovénia), Petrás Mária keramikusművész, népdalénekes (Moldva, Románia) és Ruzsicska Ilonka mesemondó, óvónő (Drávaszög, Horvátország).

mti, fotó: Máthé Zoltán

Hozzászólások lezárva.