Nyolcvan év után újra megnézhető a Szózat kézirata a Magyar Akadémiai Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Center november 3-án, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó együttes tárlatán.
Vörösmarty Mihály 1835-ben elkezdett és egy évvel később befejezett Szózata 1837-ben jelent meg. Rövid idő alatt országszerte ismertté vált, 1846-ban bekerült a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. A vers megzenésítésére 1843-ban írtak ki pályázatot, amelyet Egressy Béni nyert meg – idézi fel az Akadémia ajánlója.
illusztráció
Az irodalomtörténészek által összeállított tárlaton a kíváncsiskodók az eddig az MTA KIK Kézirattárában őrzött eredeti iromány mellett a Szózat történetéről, hatásáról, a magyar nemzet kultúrájában elfoglalt helyéről is többféle izgalmas információt tudhatnak meg, illetve ízelítőt kaphatnak Vörösmarty Mihály főleg akadémiai működéséhez kapcsolódó, kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól is.
A költő merthogy tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak nagyjából az összes munkájában részt vett, sőt döntően formálta is azt. Ő volt az, aki javasolta a magyar helyesírás főbb szabályainak rögzítését, ezáltal a Szakember Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai címmel. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.
Mindezeken túl a prezentáció bepillantást enged a költő Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is.
A expo az MTA Könyvtár és Információs Centrumának Arany János utcai, Vasarely-termében nézhető meg.
mti