A Levéltárban állítják ki Luther Márton magánvégrendeletét

Luther Márton vagyonára, családjára vonatkozó „magánvégrendeletét” és Julius Ludwig Grimm felfújható földgömbjét állítja ki a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

A két kivételes kiállítási darab bemutatásával a Levéltár az intézményben folyó munkába akadémiai is bepillantást áhítana adni – emelte ki Mikó Zsuzsanna, a Levéltár irányítója a prezentáció hétfői megnyitóján.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak jelentőségét nyomatékosította, hogy a Magyar Evangélikus Egyház őrizheti a németek és az egész világ részére kihangsúlyozott jelentőségű történelmi dokumentumot. Hangoztatta, ez is nyújt támogatást jobban ráirányítani a figyelmet az „egymást megtermékenyítő kulturális és egyházi kapcsolatokra”.

Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) legféltettebb iratanyagainak egyike Luther Márton végrendelete, amely az Evangélikus Országos Levéltár archívumának is helyet adó, Üllői úti egyházi székházépület felújítása okán került ideiglenesen az Országos Levéltárba.

A Levéltárban állítják ki Luther Márton magánvégrendeletét

A Levéltárban állítják ki Luther Márton magánvégrendeletét

Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó „magánvégrendelet”, ahol nem a reformációról vagy az egyházról, hanem családjáról, feleségéről és gyermekeiről van szó. A szöveg elolvasásával, az ott felsorolt vagyontárgyakon keresztül Luther családi viszonyaiba is bepillanthatnak a kíváncsiskodók, akik ezáltal emberileg is jobban megismerhetik a reformátort. A három lapból álló, hatoldalas végrendelet tanúi jeles wittenbergi professzorok voltak, Philipp Melanchthon mellett Caspar Cruciger (Kreuziger) és Johannes Bugenhagen (Dr. Pomeranus).

Fabiny Tamás, Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke visszaemlékezett, hogy a dokumentumot Luther leszármazottai őrizték, ezután az 1700-as évek elején a neves észak-német evangélikus polgárcsalád, Carpzow família tulajdonába került. 1804-ben, a család utolsó férfitagjának elhunytával a hagyatékot aukcióra bocsájtották, amelyen báró Jankovich Miklós, a kor jeles műgyűjtője vásárolta meg 40 aranyért. A katolikus magyar arisztokrata gesztusként 1815-ös végrendeletében Luther testamentumát a magyar evangélikus egyházra hagyományozta. Az okmány első alkalommal a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és csak évekkel később kapta meg az evangélikus egyház.

A püspök megjegyezte: az irat újabb különlegessége, hogy abban Luther – igen korszerű módon – nem gyerekeire, hanem özvegyére hagyta értékeit. „Ezt tudatosan tette, ha tetszik a női emancipáció jegyében, hogy az özvegy ne kényszerüljön alamizsnára, hanem később ő adhassa tovább belátása véleménye alapján gyerekeinek a javakat. Ezzel is formabontó gondolkodásról tett tanúbizonyságot. „

Fabiny Tamás kijelentette, hogy az irat a 2017-es jubileumi Luther-évre szervezett wittenbergi bemutatón a előtérbe állított eszközök közt megjelenik ezután.

A végrendelet mellett az országos levéltár gyűjteményébe tartozó, Julius Ludwig Grimm térképész által 1832-ben csinált felfújható és hordozható földgömböt is kiállítja a budapesti intézmény. A 112 centiméter átmérőjű térképet iskolai szemléltető eszközként felfújva, házi használatra ugyanakkor szelvényekre hajtogatva ajánlotta használni a készítő. Anyaga vászonra dolgozott nyomtatott, színezett papír és papírkarton, a műkincset a német nagykövetség pártfogásával nemrég restaurálták.

Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete felelevenítette, hogy a földgömb egy igazi ritkaság, mert összesen csak három darab fejlesztett belőle, a másik kettőt Bécsben, valamint Berlinben őrzik.

Kiemelte: Grimm térképészeti ismereteit a kor legjobb térképészeitől tanulta, mindent összevetve nem meglepő, hogy mind a földgömb, mind a hozzá tartozó feljegyzések a kor legmagasabb akadémiai elvárásainak feleltek meg.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Hozzászólások lezárva.