Magyar neoavantgárd szerzők Rembrandt-reflexióival tiszteleg a 350 éve született hollandiai mester előtt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Az önarckép fantomja – Rembrandt 350 című kamaratárlata, amely egy Rembrandt-rézkarcot is bemutat.
Már a második bemutató nyílt meg az 1800 utáni Internacionális Gyűjtemény terében kialakított kabinetteremben, amely lehetőséget nyújt arra, hogy korunkbeli és tradicionális művészek munkái lépjenek egymással párbeszédbe – közölte a megnyitón Vígh Annamária főigazgató-helyettes.
Rembrandt 350 – Kamarakiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
Fehér Dávid kurátor állítása alapján a kamaratárlat neoavantgárd munkái egyfelől Rembrandt művészetére, másrészt a holland mester által olyan nagyon kedvelt önarckép műfajára reflektálnak, de az anyagban elfért Rembrandt 1633-ban alkotott, Sálas, sapkás önarckép ellenfényben című rézkarca is.
A fény lényeges motívum Lakner László Rembrandt-parafrázisaiban is, hívta fel a figyelmet a kurátor: a Rembrandt tanulmányok című vászon nemcsak a festészet, hanem a félhomályban létezés szimbólumává is teszi a holland mestert.
A Lakner László egyik főműveként nyilvánított olajfestmény mellett egy litográfia és egy rézkarc is megfigyelhető a neoavantgárd alkotótól.
Birkás Ákos életművében ugyancsak jelentős szerepet tölt be a bemutatón érzékelhető, Rembrandt, az önarckép fantomja című munka, amely egymásra vetített Rembrandt-portrékból hozza létre a kiállítás címében is szereplő „fantomképet”.
Fehér Dávid hangoztatta még: Birkás Ákos másik munkája – kamerával „festett” önarcképe – egy olajfestmény rétegzettségét adja vissza egy másik médium, a fotográfia eszközeivel, azaz egymás mellé helyezett portréváltozatokkal.
Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok című videoinstallációja egy számítógépes program támogatásával 37 Rembrandt-önarcképet „folyat keresztül” egymásba, ezzel milliószámra létrehozva olyan Rembrandt-portrékat is, amelyek eddig soha nem léteztek – számolt be Fehér Dávid A Rembrandt-évforduló előtt tisztelgő tárlat szeptember 22-ig érzékelhető a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.
mti, fotó: Mónus Márton