Jeruzsálem parknak nevezték el a főváros I. kerületében a Clark Ádám tér-Lánchíd utca-Friedrich Born rakpart által határolt területet.
A névadó ünnepségen Tarlós István főpolgármester azt mondta: A főváros valószínűleg leglényegesebb szimbóluma, a Lánchíd közelsége szimbolikus jelentőségű, és a hely fontosságáról tanúskodik.
Közölte még: a „baráti közeledés gesztusa az is”, hogy a magyar főváros vezetése éppen Izrael fennállásának 70. évfordulóján, 2018-ban határozta el, hogy közteret nevez el a zsidó állam ősi fővárosáról.
A főpolgármester azt mondta: „Évezredes történelme idején a hit és az összetartás biztosította Jeruzsálem népének túlélését. A mindenkori együttes cél adott elegendő életerőt ahhoz, hogy a sokat szenvedett nép végül megőrizze egész nemzetének jövőjét.”
Jeruzsálem rendkívüli fejlődéstörténetét annak a százezernyi magyarnak, köztük budapestieknek is köszönheti, akik évszázadok alatt a jobb élet reményében kivándoroltak, és új hazát építettek maguknak – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a városfalon túli egyik első lakónegyedet ma is magyar negyedként emlegetik.
Kitért arra: az elmúlt évtizedekben Izrael leglátványosabb gazdasági teljesítménye a fellendülés és a gyarapodás gyorsasága volt. „2019-ben a magyar kormány felismerte, hogy a magyar és izraeli együttműködésben egyre nagyobb alkalmak rejlenek, így úgy döntött, külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben diplomáciai státusszal, hogy perszonális jelenléttel is segítse a kapcsolatépítést”.
Magyarországon ma több mint 200 izraeli társaság üzemel, és Budapesten is „érezhető az izraeli kereskedelmi jelenlét felhajtóereje” – tette hozzá a Tarlós István.
Cipi Hotoveli izraeli külügyminiszter-helyettes a Jeruzsálem park létrejöttét mérföldkőnek nevezte a két állam kapcsolatában. Megjegyezte, hogy „ismételten lényeges lépést” tettek afelé, hogy „a magyar követség Jeruzsálembe költözzön”.
A magyar-izraeli kapcsolatok kedvezően fejlődnek, különösen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2017-es fővárosi látogatása óta.
Azt mondta, a két országot mély kulturális és történelmi kapcsolat köti össze, ugyanakkor „nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ennek az együttes történelemnek egy része fölöttébb fájdalmas volt”. Egy virágzó zsidó közösséget töröltek el, „több mint félmillió zsidót gyilkoltak meg itt a náci rezsim képviselői. Tanulni kell ebből a történelmi leckéből, különösen most, amikor újjáéledőben van az antiszemitizmus Európa jó pár országában és az Egyesült Államokban. „Közösen kell ez ellen harcolnunk” – hangoztatta.
Arról is beszélt: Izraelre múlt éjszaka több mint 400 rakétát lőttek ki, és ennek egyetlen oka, hogy a Hamász terrorszervezet nem akarja, hogy létezzen a zsidó állam.
Cipi Hotoveli megköszönte a magyar kormánynak, hogy megvédi Izraelt az Európai Unióban illetve egyéb internacionális fórumokon, és elismeri jogát az önvédelemhez.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kiemelte: a névadó ünnepség nem kizárólag a zsidó közösség tagjaink meghatározó, mert Jeruzsálem a zsidóság és a kereszténység bölcsője is.
Hangoztatta még: „nincs a Föld történetében valószínűleg még két olyan vallás, melyek gyökerei ilyen eltéphetetlenül fonódtak volna össze, bármennyire szomorú a kereszténység és a zsidóság együttes vallástörténetének első 2000 éve”.
Kitért arra: A főváros Kelet-Közép-Európa utolsó jókora lélekszámú zsidó közösségének békés otthona.
Heisler András nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormánynak „bátor lépése” folytán, hogy 2019. március 19-én megnyitotta diplomáciai státuszú külgazdasági képviseletét Jeruzsálemben.
Megjegyezte, „kevesen tudják, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Guatemala nagykövetségei mellett ez mindössze a harmadik diplomáciai státuszú képviselet Jeruzsálemben”.
A Mazsihisz elnöke megköszönte Tarlós Istvánnak és a főváros közgyűlésének, hogy „pártokon és frakciókon átívelően” támogatták, hogy „Jeruzsálemhez méltó hely viselhesse Budapesten a szent település nevét”.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára, Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal
kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára, Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester, Bácskai János (Fidesz-KDNP) IX. kerületi polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti követe.
mti, fotó: Szigetváry Zsolt