Aranyosi Péter kapta az ez évi Karinthy-gyűrűt. A Rádiókabaréban, emellett az utóbbi időben a közmédia mulattató műsoraiban kivételes hatékonyságot nyújtó alkotókat és előadókat elismerő díjat nyújtották át a Magyar Rádió Márványtermében.
Az 1975-ben hozott létre Karinthy-gyűrűt Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, tetejébe Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója nyújtotta keresztül Aranyosi Péternek.
„A kezdetektől segített az 1998-ban indult Fábry-show-ban, amint a névjegyén ma is megjelenik, dizájncenter-felelősként. Nem az a típus, aki otthon ír poénokat, azt szokták mondani neki: Peti, csak áradj!” – mondta az átadón mentora, kollégája, Fábry Sándor, aki 1996-ban kapott Karinthy-gyűrűt.
Úgy vélte, Litkai Gergelyé az érdem, hogy elindította a stand-up irányába Aranyosi Pétert, holott – tette hozzá – semmi nem utalt arra, hogy akár három percet el tud tölteni a színpadon. Fábry Sándor kitért Aranyosi Péter sokszínű érdeklődésére, amelybe beletartozik például a hadtudomány, a barlangászat és a Csillagok háborúja filmeposz.
A 2013-as díjazott, Badár Sándor azt mondta: Aranyosi a történetekből táplálkozik és belehelyezi magát azokba.
„Alsegéd szerkesztőhelyettesként kezdte a Rádiókabarénál, mindenkiről tudott mindent, és már húsz éve dolgozik a műsorban. Volt, hogy nem jött el egy stand-up fellépésére, mert egy héten át játszott a Védd a hidat titulussal rendelkező számítógépes játékkal. Miskolcon magyarként, Lisszabonban diósgyőriként viselkedik” – tette hozzá Badár Sándor.
A 45 éves Aranyosi Péter emlékezett, hogy kötelező szakmai gyakorlaton 1997 júliusában jelent meg a Rádiókabaréban, ahol kezdetben tekercseket és telefonokat kezelt, és volt, hogy Hofi Géza jelentkezett, mire ő sikoltozó lelkendezéssel tudatta a többiekkel, ki telefonál. Kijelentette még: meseszerű volt ez a húsz év.
Mint kijelentette, a mai magyar kabaré nem egyenlő a stand-uppal, erre a Rádiókabaré a bizonyíték, ahol tömérdek jelenet és blüett van.
„Változatos megoldású humorista van. Van sajátszájas vagy amerikaiasan stand-upos, van, aki jelenetet ír, és van, aki mindent csinál. Én sajátszájas előadó vagyok, csak egy-két jelenetet írtam, az írás nem az erősségem, de a dumálás valószínűleg igen” – nyilatkozott.
Aranyosi Péter felidézte azt, hogy az első magyar kabaré 1907-ben nyílt meg, Tekintélyes Endre volt a konferanszié, aki egyrészt kijelentette az életéből az aktuális dolgokat, másrészt felvezetett jeleneteket.
„Ő már akkor stand-upos volt, mikor is Amerikában még azt sem tudták, mi az” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, miután sokáig a háttérben dolgozott, vágyott-e a reflektorfényre, nemmel felelt.
„Ha nekem Aranyos Marica és Litkai Gergely nem mondja, hogy lépjek fel, soha nem tettem volna, annyira meg voltam elégedve azzal, hogy fénymásolhattam a Kossuth-díjasoknak. Rajongóként kezdtem, ezt követően voltam néző a Rádiókabaréban, ahova gyakornokként kerültem be, itt lettem dolgozó, később ugyanakkor fellépő. A legbüszkébb két önálló estemre vagyok, a Négybetűs szavakra és a Borsodi homályosra, ami most megy. A következőnek Mesteremberek lesz a címe, de még két év, mire elkészül” – mondta Aranyosi Péter.
A Karinthy-gyűrő 10-12 gramm aranyból készül, az 1975 óta évente átadott elismerés korábbi díjazottjai közt van mások mellett Hofi Géza, Karinthy Ferenc, Moldova György, Farkasházy Tivadar, Boncz Géza, Déri János, Kern András és Bajor Imre.
mti
MTI Fotó: Bruzák Noémi