Uránia Filmnapok a montázs jegyében

A montázs fogalmán keresztül tárja fel a filmművészet formagazdagságát a 4. Uránia Filmnapok programsorozata, amely február 1. és 5. közt csaknem húsz vetítéssel várja a közönséget.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház tematikus filmszemléjének programja bővelkedik a történeti ritkaságokban, köztük olyanokban, mint a magyar játékfilmgyűjtemény legrégibb darabja, a 1912-es Keserű szerelem vagy a Szállnak a darvak rendezőjének dobozba zárt Kuba-filmje. A kínálat premierekkel, előadásokkal és élőzenei műsorral egészül ki – közölte az MTI-vel a filmszínház.

Az Uránia közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a filmtörténet hajnalán még nem létezett montázs. A felvételek összeillesztése a 20. század első évtizedeiben a filmhossz növekedésével vált előbb kihívássá, ezután mesterséggé, amelyiknek fogásai, szabályai idestova 100 éve meghatározzák nemcsak a filmvágás, de a filmkészítés egész folyamatát. Mibenléte attól fogva is foglalkoztatja az esztétákat, a filmtudósokat és filmkészítőket, sokan a filmművészet lényegét, a legsajátosabb filmes kifejezőeszközt látják benne.

Az Uránia montázs-összeállítása a korai némafilmektől a jelenkori alkotásokig ível, és minden vetítéssel a montázs valamely sajátosságára, példának okáért feszültségteremtő, ritmizáló, meggyőző képességére hívja fel a figyelmet.

A nyitónap három vetítése keretbe helyezi a program egészét: a játékfilmes montázsnormák formálódásának időszakát egy némafilmes vetítés idézi meg: a Vorrei morir és a Keserű szerelem című filmeket Darvas Ferenc kíséri zongorán, ezt követően Pálfi György és alkotótársai filmtörténeti klasszikusokból összeállított Final Cutja érzékelhető. A ritkán vetített, regisztrációval várja az érdeklődőket alkotás kísérőfilmjeként az első valaha volt mozielőadás Lumiere-tekercsei kerülnek vászonra, ami nemcsak a filmművészet, de az Uránia 120. születésnapjára is felhívja a figyelmet. A napot Kardos Sándor két, a hagyományos montázs lehetőségein túllépő, kivételes kamerákkal rögzített filmje (Résfilm, Átváltozás) zárja.

Február 2-án magyar alkotásokkal folytatódik a program: a száz éve született Fábri Zoltán Körhintája 35 mm-es kópiáról megfigyelhető, a következő vetítés témája ugyanakkor a meggyőzés, azonkívül a manipuláció: két filmje (Mindent összevetve történt, Magyarország lángokban) azonos felvételek felhasználásával, de ellenkező értelmezésben szemlélteti az 1956-os forradalom eseményeit. A napot Sergio Leone italo-westernjének rendezői, digitálisan felújított verziója zárja.

Két szovjet film kerül vászonra február 3-án: Eizenstein klasszikusa, a Patyomkin páncélos, ráadásul egy sokáig dobozba zárt alkotás, Mihail Kalatozov 1963-ban leforgatott, Én, Kuba című munkája.

A hétvége újabb tíz vetítést és újabb előadásokat tartogat: előbb tradicionális magyar filmetűdökből, ezt követően jelenkori osztrák és magyar avantgárd filmekből megfigyelhető szemezgetés.

A szombati nap egészestés filmjei közt olyan klasszikusok megjelennek, mint Jancsó Miklós Sirokkója és az Oscar-díjas Saul fia, amely most a hangmontázs különlegessége okán került a válogatásba. Vetítik amellett Vera Chytilová új hullámos, máig kihívó filmjét, a Százszorszépeket és Ingmar Bergman Personáját is.

A vasárnapi programot egy animációs film, Kovásznai György Habfürdője nyitja, ezt követően a következő blokkban két irodalmi szövegre épülő film megjelenik – Enyedi Ildikó Téli hadjáratát Füst Milán, Szemző Tibor Láthatatlan történetét ugyanakkor Hamvas Béla írásra ihlette -, de megfigyelhető a válogatásban Makk Károly Szerelem című filmje is.

Az ötnapos programot egy premier előtti vetítés zárja: a Festői periódusok – Gánóczy Mária festő és filmes élete, Forgács Péter legkorszerűbb filmje lesz megfigyelhető.

Az Uránia Filmnapok részletes programja, a filmek ismertetői a www.urania-nf.hu/esemenyek/777 honlapon fedezhetők fel.

Hozzászólások lezárva.